Dunamente Nemzeti Park - Fórum Dunaszerdahelyen
Vadászok, erdészek, horgászok, gazdák és polgármesterek fejezték ki nemtetszésüket a Hlas-SD dunaszerdahelyi járási szervezete által szervezett fórumon a Dunamente Nemzeti Park tervezetével kapcsolatban Dunaszerdahelyen.
- A Dunamente Nemzeti Park területe a tervek szerint 21 042,9 hektár lesz, és Dévénytől a Burda-hegységig fog terjedni. Területének 40,2 százalékát vízfelület, 36,6 százalékát ártéri erdők, míg a többi részét szántóföldek (4,9%), kertek (0,4%), rétek (5,4%), beépített területek (1,3%) és egyéb területek (11,2%) teszik ki majd.
- A Dunamente Nemzeti Park létrehozása egyfajta szabad folytatása volna annak a törekvésnek, amely az európai, kiemelt fontosságú vizes élőhelyek megmentését célozza. Ilyen törekvésnek számít az ausztriai Donau-Auen National Park, illetve a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Duna-Ipoly Nemzeti Park létrejötte. A nemzeti park érinti a Pozsonyi II., Pozsonyi IV., Pozsonyi V. járást, további a Szenci, a Dunaszerdahelyi, a Komáromi és az Érsekújvári járás területét. A nemzeti park kialakítására 2024 és 2026 között 580 ezer eurót fordítanának, amit részben uniós támogatásokból finanszírozhatnak.
- Pillanatnyilag a parlament talaján tárgyalnak egy képviselői javaslatot a Dunamente Nemzeti Park Kezelőségének létrehozásáról, ami önálló szervezetként működne a környezetvédelmi minisztérium égisze alatt, miután pedig létrejönne a nemzeti park, ennek a szervnek a kezelésére bíznák a területére eső állami ingatlanokat.
A Szlovákiai Agrárkamara dunaszerdahelyi székhelyén lévő tanácsteremben megtartott rendezvény kezdetén Patasi Ilona, az agrárkamara elnöke felvázolta a nemzeti parkról szóló tervek ominózus januári bejelentésével kapcsolatos reakcióikat. „Ez villámcsapásként ért bennünket, és úgy reagáltunk, hogy anélkül, hogy az érintettekkel kommunikálnának, ezt nem tehetik meg. Maga Samuel Vlčan földművelésügyi miniszter is azt mondta erre, hogy nem fair, hogy mindezt a konkrét szubjektumokkal nem konzultálták” – húzta alá Patasi, aki egyébként a miniszter egyik tanácsadója.
Kifejtette, hogy a nemzeti park kapcsán jelenleg egy tervezetet tárgyalnak, és hajlandóságot mutattak arra is, hogy találkozzanak az agrárkamara vezetésével. „Érveltünk, hogy Szlovákia területének 7,5%-át alkotják a nemzeti parkok, és ehhez képest az EU-ban vannak fejlettebb országok, melyeken ez kevesebb, de ezt az érvelést nem fogadták el. Aztán javasoltuk, hogy látogassunk el hasonló külföldi, ausztriai vagy magyarországi nemzeti parkba, és most úgy néz ki, a Fertőd-Hanság Nemzeti Park vezetésével volna lehetőség találkozni” – árulta el.
A minisztérium egyébként már kezdeményezett találkozókat a régió önkormányzati vezetőivel, egy ilyen valósult meg két hete Somorján. A mostanit viszont nem a minisztérium szervezte, hanem az ellenzéki Hlas-SD párt dunaszerdahelyi járási szervezete, és olyasmikre is szerettek volna rámutatni, amivel a tárca nem igazán dicsekszik. Rámutattak, hogy a nemzeti parknak kijelölt terület legkülönlegesebb részei már ma is élveznek különböző szintű védelmet tájvédelmi körzetként vagy a NATURA 2000 hálózat részeként, és felmerül a kérdés, hogy szükséges-e ezen szigorítani, illetve, hogy a nemzeti park törvényi meghatározása jelenti-e a legmegfelelőbb védelmet számára.
A Hlas-SD képviseletében megjelent országos elnökségi tag, Peter Kalivoda, a járási szervezet elnöke, Boris Benkovič, valamint az Állami Természetvédelmi Hivatal korábbi vezetője, Martin Lakanda beszéltek arról, hogy a nemzeti park tervezete szerint azt három zónára osztanák, melyek közül hármas fokozatú védettségi szint lényegében csak Pozsony környékére vonatkozna, míg az ennél is szigorúbb, 4-es és 5-ös a kijelölt terület fennmaradó részére.
Boráros József, Doborgaz polgármestere megjegyezte, hogy a dunaszerdahelyi járásbeli falu esetében ez a kataszteri területe mintegy 60%-át érintené.
Katona Mária erdész arra hívta fel a figyelmet, mekkora gondokat okoz, amikor egy területen lényegében betiltják a vadászatot, mivel bizonyos állatfajok elszaporodnak, különféle betegségek jelennek meg, amelyek idővel az emberre is átterjednek. „Nem állítom, hogy nincs szükség itt védelemre, de talán 2-3-as szintűre, nem 4-5-ösre” – húzta alá.
„Ugyanaz a helyzet, mint 30 éve, a Duna új medrének kialakításakor. Rólunk, nélkülünk akarnak dönteni, és a nagy részünk máig dühös, amiért elvesztettük a földjeinket, fillérekért, és most ezt meg akarják ismételni. Nem értem, miért is kellene létrehozni ezt, fontosabb dolguk nincs? Nem kéne inkább az ivóvizet védeni a gombamód szaporodó, kanalizáció nélküli lakóparkok korlátozásával?” – mutatott rá Kiss Ferenc Vajkáról.
Fekete Alexander, a Dunai Ártéri Erdők Tájvédelmi Körzet egykori vezetője, a járási horgászszövetség bősi körzetének vezetője pedig arra figyelmeztetett, hogy a terület egyes részei az elmúlt 30 évben fokozatosan kapták meg a jelenleg érvényes védettségi szintjüket, és szavai szerint mindig sikerült megegyezni az érintettekkel. „A legnagyobb gond, hogy a természetvédelmi hivatal dunaszerdahelyi részlege már nem létezik, és ebbe Pozsonyból vagy Besztercéről beszélnek bele. Engem kérdeznek, mint volt igazgatót, hogy történhetett ez. Csak a Dunaszerdahelyi járásban 2960 horgászt képviselünk, és olyan érzésünk van, hogy ha ez megtörténik, akkor mi erről a területről kiszorulunk” – fogalmazott.
Benkovič Boris hangsúlyozta, hogy a kormány egy rendelettel tervezi kihirdetni a nemzeti parkot, így abba például a parlament nem is tud beleszólni. „A parlamentben egy képviselői javaslaton keresztül például arról döntenek, milyen legyen ennek az institucionális háttere, viszont a képviselői javalattal kiiktatják a tárcaközi egyeztetést” – húzta alá.
Peter Kalivoda pedig rámutatott, hogy a legkülönösebb ebben, hogy ezt egy leváltott kormány csinálja, és ezzel egy új választások után felálló legitim kabinetet köteleznének arra, hogy a nemzeti parkot kihirdesse.
A Hlas-SD ezzel szemben azt javasolná, hogy a területet nyilvánítsák natúrparkká, amivel a törvény épp olyan természeti területet definiál, ami régiókon átívelő jelentőségű, de emberi beavatkozástól nem mentes. Szükség van emellett szerintük egy hatástanulmány kidolgozására arra vonatkozóan, hogy a védettség növelése milyen következményekkel jár különböző területeken.
Forrás: Paraméter.sk